Vándorcirkusz érkezik a faluba

Vándorcirkusz érkezik a faluba, nagy dobszóval, kereplővel hirdetik a műsort: „Jöjjön, jöjjön mindenki, itt olyan mutatványt látnak, amit még az öregapjuk se!”

Este megtelik a vászon sátor, bent fülledt levegő, kint a cigányzenészek húzzák.
A főattrakcióhoz érve előlép az artista, hóna alatt egy vaskos disznó. Mindenki csodálkozik, hogy mit akar vele.

Az artista aztán fogja, szájába veszi a malac farkát, felemeli a levegőbe, pár másodpercig billegteti, majd fennhangon kijelenti:
– Ez itt, kérem szépen, kereken 20 kiló!

A nézők tátott szájjal bámulnak. A porondmester mérlegre teszi a disznót – és láss csodát, pontosan annyi.
Felmorajlik a taps, asszonyok keresztet vetnek, öregek a fejüket csóválják, hogy „ilyet még nem pipáltak!”.

A parasztgazda ott ül az első sorban, fülén a kalap, mellette a kisfia. Oldalba böki a gyereket, és azt mondja neki halkan:
– Gergő fiam, rohanj haza anyádért, mert ilyet még ű se látott életében!

A gyerek úgy kiugrik a padról, mint a nyúl a répaföldről, és fut hazáig, hogy majd beszakad alatta a poros földút.

Kis idő múlva vissza is ér, csatakos arccal, lihegve, és odaszól az apjának:
– Idösapám, gyűjjék haza gyorsan, mert anyánk most éppen a postást mérlegeli!