Megy a farkas az erdőben, a hasa már napok óta korog

Megy a farkas az erdőben, a hasa már napok óta korog. Elkapott volna bármit — madarat, egeret, turistát, akármit — de semmi ennivaló nincs sehol.
Egyszer csak megpillantja a réten legelésző lovat.

Felcsillan a szeme, a nyála csorogni kezd, és odasomfordál a lóhoz:
– Na, ló komám, ma szerencsétlen napod van… mert én most szépen megeszlek!

A ló nyugodtan rágcsálja tovább a füvet, mintha meg se hallaná. Aztán lassan odafordul, és nyájas hangon így szól:
– Jól van, farkas koma, de mielőtt bármit csinálnál, olvasd el, kérlek, az üzenetet, ami a patámra van írva.

A farkas meglepődik, a homlokát ráncolja:
– Üzenet? A patádon? – majd büszkén kihúzza magát. – Hát rendben, mutasd!

A ló felemeli a hátsó lábát, a farkas pedig közelebb hajol, hunyorítva próbálja nézni, mit is írhatott oda valaki.

Abban a pillanatban a ló hátsó lába megvillan, és BAMM! – egy hatalmas rúgás!
A farkas öt métert repül, átbucskázik egy bokron, és eszméletlenül landol egy pocsolyában.

Pár perc múlva magához tér, kótyagosan megtörli a vérző orrát, és csak ennyit mormog maga elé:
– De hülye vagyok… hiszen olvasni se tudok!