Hé, szépségem!

Fent a hegytetőn nézik a bikák, hogy lent a völgyben legelésznek a tehenek.

A fiatal bika vérbe borult tekintettel, türelmét vesztve toporog apja mellett:

– Édesapám! Én nem bírom tovább! Én most lerohanok, és azt a szélső, gömbölyű farút megbúgom!

Az apabika szigorúan néz rá:

– Nyugalom, fiam! Majd szép lassan leballagunk, és szép sorjában megbúgjuk mind!

A nagyapa-bika eddig békésen legelészve hallgatta őket, de most ő is megszólal:

– Fiatalság bolondság! Nem megyünk sehova. Aki búgni akar, úgyis feljön…!