Elég sokáig húzta…

Két régi jó barát évek óta vitatkozik egy kérdésen, amiben sosem tudnak dűlőre jutni. Az egyik mélyen vallásos katolikus, a másik pedig meggyőződéses buddhista. A katolikus szerint van mennyország, pokol és ítélet napja, a buddhista viszont állítja, hogy a lélek új testben születik újra, újra és újra.

Egyik este, pár sör után a katolikus felveti:
– Figyelj, egyezzünk meg valamiben! Aki előbb meghal, az valahogy tudatja a másikkal, kinek volt igaza.
– Rendben – bólint a buddhista. – De csak tisztességesen, ne trükközz!

Pár hónappal később a katolikus férfi meghal. A barátja gyászol, de közben titkon reménykedik, hogy majd kap valami jelet a túlvilágról.

Egyik éjjel álmot lát: ott áll előtte a régi barátja, mosolyogva, kipirult arccal.
– Na, végre! – kiált fel a buddhista. – Mesélj, mi van odaát? Mi történik veled?

A katolikus lelkesen mesélni kezd:
– Hát, reggel felkelünk, kimegyünk egy gyönyörű napsütötte rétre. Aztán egész nap csak sz*r*tkzünk, amennyit bírunk. Reggeli előtt, tízórai előtt, ebéd előtt, vacsora előtt és lefekvés előtt is…

A buddhista tátott szájjal hallgatja, aztán elégedetten mondja:
– Na, hát akkor mégis neked lett igazad! Van túlvilág, és te a paradicsomba kerültél!

A katolikus elmosolyodik, megrázza a fejét, és így szól:
– Egy fenét, barátom… neked lett igazad! A Gödöllői Állami Gazdaságban vagyok… baknyúl!