Mit szólnál, ha betenném a kedvenc zeném?
Egy esős délutánon a nagypapa a fotelben ülve régi történeteket mesél az unokáinak. A gyerekek ámulva hallgatják, amikor egyszer csak a papa ünnepélyesen kijelenti:
– Tudjátok, gyerekek, nekem egyszer a zene mentette meg az életemet!
Az unokák egyszerre kapják fel a fejüket.
– Tényleg, nagypapa? Hogy történt?
Az öreg hátradől, és mesélni kezd.
– Még az 1960-as nagy árvíz idején történt. Egyik pillanatról a másikra ömlött be a víz a házba. Egyre magasabb lett a vízszint, már majdnem teljesen elöntött mindent, és úgy tűnt, nincs menekvés.
– Aztán hirtelen támadt egy ötletem. Felfordítottam az ebédlőasztalt, ráültettem a nagymamátokat, és az asztal szépen kiúszott vele az ablakon. Kint éppen arra járt egy mentőcsónak, amely felvette őt.
Az egyik unoka értetlenül néz rá.
– De nagypapa… ebben hol volt a zene?
A nagypapa elmosolyodik, majd így felel:
– Tudod… én meg zongorán kísértem a nagyit.

