A per előtti napon a gazda idegesen járkál fel-alá

A per előtti napon a gazda idegesen járkál fel-alá az ügyvéd irodájában.
Az ügyvéd viszont magabiztosan dől hátra a székében, és próbálja megnyugtatni:

– Ne aggódjon, jóember, biztos lehet benne: ezt a pert meg fogjuk nyerni. Erős az ügy, gyenge a vád, a bíró pedig tisztességes. Nyugodjon meg.
A gazda vakarózik egyet, aztán óvatosan megkérdezi:

– Ügyvéd úr… nem segítene a dolgon, ha… mondjuk… küldenék a bírónak két szép hízott kacsát? Csak úgy… jó szándékból?
Az ügyvéd majdnem lefordul a székről.

– Az istenért, ne! – suttogja kétségbeesve. – Eszébe ne jusson ilyesmi! A bíró azonnal megvesztegetési kísérletnek tekintené. Ezzel csak ártana magának, ráadásul még nekem is dolgozna plusz egy büntetőügyet. Felejtse el a kacsát!

A gazda bólint, bár látszik rajta, hogy sajnálja a szépen kitömött baromfikat. A tárgyalásra így tiszta lappal érkezik.
Másnap a bíróságon nagy a feszültség, de a tárgyalás végül a gazda javára dől el. Az ügyvéd a folyosón már széles mosollyal várja.

– Látja, mondtam én, hogy megnyerem magának a pert! – veri vállon az ügyfelet.
A gazda megigazítja a nadrágtartóját, és kicsit zavartan, de ravasz mosollyal felel:
– Valóban, ügyvéd úr. Nagyon hálás vagyok. De azért… én elküldtem azt a két kacsát a másik fickó nevében.