Érdeklődött a kolléganőjétől, hogy mi a helyzet az irodában

Sürgősen kellett volna néhány nap szabadság, de tudtam, hogy a főnököm biztosan nem enged el. Napokig törtem a fejem, végül kipattant az ötlet: őrültnek tettetek magam, akkor majd azt hiszik, hogy a stressztől bekattantam, és hazaküldenek pihenni.

Másnap, amikor már mindenki javában dolgozott az irodában, felmásztam az asztalra, onnan a szekrény tetejére, végül megkapaszkodtam a mennyezeti lámpánál, és lógva elkezdtem halkan zümmögni.

A szőke kolléganőm döbbenten nézett fel rám:

– Te jó ég, mit csinálsz te ott fent?

– Villanykörtének tettetek magam. Ha a főnök meglát, azt hiszi, hogy megőrültem, és hazaküld pár napra pihenni.

Néhány perc múlva megjelent a főnök. Felnézett rám, majd elkerekedett szemmel megkérdezte:

– Maga meg mi az ördögöt művel ott fent?

– Villanykörte vagyok.

A főnök csak legyintett:

– Magának tényleg elment az esze. Menjen haza, és pihenjen néhány napot!

Lemásztam, összeszedtem a dolgaimat, és elindultam kifelé. Ekkor a szőke kolléganőm is felállt, fogta a táskáját, és utánam indult.

A főnök értetlenül rászólt:

– Maga meg hova megy?

A nő megvonja a vállát:

– Én is hazamegyek, főnök… Sötétben azért mégsem tudok dolgozni!