Nekem igazából lényegtelen, melyik fogorvos…
Egy férfi elviselhetetlen, lüktető fogfájással rontott be az ismerős fogorvosához.
– Dokikám, könyörgöm, ezt a fogat azonnal ki kell húzni! De figyelj, annyira rettegek, hogy előbb innunk kell valamit, különben elájulok a székben.
– Felőlem benne vagyok – bólintott a fogorvos, és rögtön elővett egy üveg házi pálinkát.
Töltött egy-egy kupicával, majd miután lehúzták, megkérdezte: – Na, megvan a bátorság?
– Dehogy van, jöhet a következő!
A második feles után a helyzet változatlan maradt. A harmadik kör után a doki már elmosolyodott:
– És most? Sikerült ráhangolódni?
– Még mindig nem az igazi, tölts még!
Megitták a negyediket, majd az ötödik kupicát is. Ekkor a férfi szemei már picit ködösek voltak, de a tartása megváltozott.
A fogorvos kíváncsian nézett rá:
– Na, barátom, most már elég bátor vagy?
A férfi erre felpattant a székből, vadul feltűrte az ingujját, és tiszta erőből az asztalra csapott:
– Azt hiszem, most már igen!
– Remek! – dörzsölte a kezét a doki. – Akkor végre leülhetsz a székbe, és kezdhetjük a foghúzást?
– Részemről mehet! De egyet jegyezz meg: aki hozzá mer nyúlni a fogamhoz, azt ott helyben agyonverem!

