Az összes ismerősöd házasságban él…

Miután végre elértem a nyugdíjkorhatárt, ünnepélyes léptekkel bementem a Társadalombiztosítási Igazgatóság helyi irodájába, hogy elintézzem az ügyes-bajos dolgaimat. Kitöltöttem a papírokat, sorba álltam, majd a pult mögött ülő hölgy rám nézett, és udvariasan közölte:

– Az életkora ellenőrzéséhez kérem a jogosítványát.

Elkezdtem átkutatni a zsebeimet… kabát, nadrág, ing… semmi. Ekkor esett le, hogy a tárcám otthon maradt. Zavartan megszólaltam:
– Nagyon sajnálom, úgy tűnik, itthon felejtettem. Hazamegyek érte, és később visszajövök.

A nő egy pillanatig gondolkodott, majd teljes nyugalommal rám nézett:
– Gombolja ki az ingét!

Meglepődtem, de engedelmeskedtem. Ahogy kigomboltam, előtűnt a mellkasomat borító sűrű, göndör, jócskán őszülő szőrzet. A hölgy végignézett rajta, majd bólintott:
– Az az ősz szőr a mellkasán nekem bőven elég bizonyíték – mondta, és átvette tőlem a kitöltött űrlapokat.

Otthon lelkesen meséltem el a történteket a feleségemnek, várva az együttérző reakciót. Ő végighallgatott, majd csak ennyit mondott:
– És miért nem toltad le a gatyádat is? Még rokkantsági nyugdíjat is kaphattál volna!