Azt kívánom nektek, hogy…
Egy fiatal pár az esküvő előtti napon autóbalesetet szenved. A roncs totálkáros, a menyasszonyi ruha a csomagtartóban, az esküvő másnap lett volna. Mindketten meghalnak, és egyszer csak a Mennyország kapujában találják magukat, Szent Péter előtt.
Nézik egymást, sóhajtanak egyet, majd a fiú megszólal:
– Szent Péter… lenne egy kérdésünk. Ha már így alakult… összeházasodhatnánk itt fent?
Szent Péter elgondolkodik, megvakargatja a szakállát:
– Nézzétek… ez nem mindennapi kérés. Maradjatok itt, gondoljátok át alaposan. A házasság örökkévalóságra szól. Visszajövök később.
Eltelik fél év. Hat hónap mennyei várakozás, felhők, hárfák, örök béke.
Végül Szent Péter visszatér, egy pap áll mellette.
– Na, gyermekeim… döntöttetek?
– Igen – mondja a fiú. – Még mindig szeretjük egymást, és szeretnénk összeházasodni.
Majd kis szünet után óvatosan hozzáteszi:
– Csak… egy kérdés. Ha esetleg nem működne a házasság… ugye itt fent el is lehet válni?
Szent Péter döbbenten ránéz, majd felcsattan:
– Elválni?! Tudod te, mennyi időbe telt, mire itt fent találtam egy papot?!
Majd közelebb hajol, és szárazon hozzáteszi:
– Mit gondolsz… mikor találnék egy válóperes ügyvédet?

