Jancsi már hetek óta kerülgeti Marit

Jancsi már hetek óta kerülgeti Marit, a falu legszebb lányát. Egyik este végre összesúgnak a kapuban:
– Gyere éjjel, Jancsi, amikor mindenki aluszik. Mássz be hozzám, oszt’ majd… tudod…

Jancsi majd’ kiugrott a gatyájából örömében, alig várta az éjszakát. Mikor besötétedett, a fiú bemászott az ablakon, de a nagy sietségben eltévesztette az ágyat. Először a mama ágyába mászott be. Jancsi nem sokat teketóriázott, gyorsan végzett vele.

Aztán átmászott a másik ágyba, ahol már tényleg Mari várta reszketve, s vele is megejtette a dolgát.

Végezetül úgy érezte, nagyon kell pisilnie. Körbenézett, hogy hová intézhetné a dolgát, és meglátta a sarokban a kaszakövet. Gondolta, az jó lesz, legalább nem hallatszik a csorgás. Rá is eresztette. A kaszakőnek meg olyan hangja volt, mintha éppen köszörülne valaki.

Ezt hallotta a kisöccs, aki rémülten rohan az apjához, rángatja a vállát:
– Édesapám, keljen föl gyorsan! Itt van Jancsi, megd/*gta má’ édesanyámat, meg a Marit is! Most meg ránk köszörüli a farkát!!!