Nyugodtan ültem a telefonommal a tévé előtt

Nyugodtan ültem a telefonommal a tévé előtt, a feleségem meg mellettem egy szappanoperát nézett.

Megkértem szépen, hogy hozzon be nekem egy sört, de ő erre csak nemet mondott.

Egyszer csak pittyegett egyet a telefonja a konyhában.

Na, erre rögtön felpattant, és kiszaladt megnézni, hogy ki keresi.

Az én üzenetem volt. Így szólt: „ha már úgyis a konyhában vagy, kérlek, hozz már be nekem is egy sört…”

Ettől a ponttól kezdve… már nem emlékszem semmire.