VICC: Apa levele a börtönben ülő fiához

Apa levele a börtönben ülő fiához:
Kedves fiam!

Nagyon hiányzol, lassan telnek a napok nélküled. Az öregség egyre jobban megvisel, a hátam fáj, a karom gyenge, a sok munka pedig csak gyűlik a ház körül. Leginkább a kerttel nem boldogulok – jó lenne, ha itthon lennél, és legalább felásnád, hogy elvethessem a magokat. Te mindig olyan erősen és ügyesen dolgoztál… hiányzol, drága fiam!

A fiú válasza a börtönből:
Édesapám!

Sajnálom, hogy így alakult, bárcsak melletted lehetnék, és segíthetnék mindenben. De most nem tehetem… Egyet viszont jegyezz meg: a kerthez hozzá ne nyúlj! Zsoltival oda ástuk el a holttesteket. Ha egyszer kiengednek, majd én mindent eltüntetek. Addig ne bolygasd, kérlek!

Egy hét múlva az apa újabb levele:
Fiam!

Itt volt az FBI, felásták az egész kertet! Minden négyzetmétert átforgattak, órákig dolgoztak itt. Remélem, ebből nem lesz bajod! De legalább most a föld frissen forgatva várja, hogy elvethessem a magokat…

A fiú újabb levele:
Édesapám!

Ne aggódj, nem lesz semmi gond. Én csak annyit tudtam tenni innen, hogy segítsek neked megásatni a kertet.
Jó vetést kívánok!